Szilágyi Hajni - Lumen : Dúdoló

( Norman Koren: Anya és gyermeke ) cc

…álomszárnyak

 

Ma nem dúdol altatót az éj neked,
szárnyaival a holdat takargatja,
csillagrojtokat bontogat szívedre,
álmaidhoz bújik a tél angyala.

Ma nem dúdol altatót az éj neked,
ágyad mellett virrasztom szíved lázát.
Két tenyeremben álmos pillád remeg,
óvom ércszárnyú csillagaid álmát.

Ma nem dúdol altatót az éj neked,
pupilládon lángol fáklyaként a nap,
homlokodon árva lepkeszárny remeg,

ne sírj kincsem, a hajnal csenddé olvad.
Szíved köré dajkafényeket fonok,
ébredésed féltem túl az álmokon.

 

Legutóbbi módosítás: 2009.11.07. @ 11:14 :: Szilágyi Hajni - Lumen
Szerző Szilágyi Hajni - Lumen 0 Írás
"Elárvult tornyok közt sziszeg a hazug szél. Te is egykor belekapaszkodtál. Most egymásra nyílnak-záródnak a holnapok, mindenki indul, érkezik, pedig se ablak, se ajtó. Szakítsd ki gyermeked a hajnalok sötét verméből, vigyázd álmait, de ha füstös ősz marja a szemed, ne akarj hős lenni. Ne Istent játssz vele. Légy menedéke. Csend. Erdő. Hegy. Szakadék. Híd, és ő átkel földszagú szíveden, csak engedd… ( játszani itt maradt gyermeked )"