Lelkem hangja hullámzik,
morajlik messze távol,
halvány képem közelít.
Hol vagy?
Már nem vagy!
Töpörödött, zsugorodott
fénytelen söpredék.
Most az vagy.
Nyomorult és nyomorék
szárny nélküli szörnyeteg.
Robotgép, mókuskerék.
Semmi és senki,
soha és sehol.
Már nem létezel.
Mentselek meg megint?
Mégis, minek?
Úgyis újrakezdenéd
tévedéseidet.
Pleszkó Anita : Ég?ani
2009.11.07.
Pleszkó Anita
Vers
8
Szerző Pleszkó Anita
48 Írás
1975.03.13.
Vizsoly-Sárospatak-Tokaj-Debrecen-Vizsoly- Miskolc
15 évig tanítottam alsós gyermekeket szóra, számra, szépre.
Most már rokkant nyugdíjas vagyok.
http://anitaklema.mindenkilapja.hu