Molnár Zsolt : négy óra harminc

Kevéssé látok jól a messzibe,
Közeli kapaszkodóm,
A hajnali égbolt,
A nappalok szül?széke,
Fák ölében, a rigóének,
A motoszkáló árnyak,
Jelentést, hogy adnak a fénynek-

Hány év a Világ?
Már nem is lényeg,
Mióta súgja hajnalonta,
Szeretlek!
A Nap a Földnek,
Nappal mir?l álmodnak,
A Csillaggyerekek,
Mit?l a szomorúság,
Mivel reggel ébredek,
Sárgult leveleket,
A folyók visznek,
Vagy épp hoznak,
Tudja-e a Remény,
Mit remél majd holnap?

Így köpök én keser? bagót,
Reggelente,
Az ember igazságát,
És a valót,
Az eszmélés mozsarában,
Elkeverve,

Korlát-e vagy Kapaszkodó,
Önámítás,
Vagy létét igazoló,
Ember az embernek,
Nap a Földnek?
Sárgult levél vagyok,
Nem tudom,
A folyók
Hoznak-e,
Vagy épp visznek.

Legutóbbi módosítás: 2009.12.03. @ 07:39 :: Molnár Zsolt
Szerző Molnár Zsolt 0 Írás
Bonyhádi bohèm, - tollforgató. A 80-as èvekből itt felejtett valaki.