Te tűnteted el a hétköznapok szürke leplét,
mely ölelve ébreszt minden hajnalon,
csücskét kezembe fonva naphosszat követne,
de a gondolatod jó kis oltalom,
s elvetni, hogyha ezerszer vágytam is,
most magamhoz húználak százezerszer is,
mert a csettintésre kedv varázslat
messze nem tökéletes,
de minden percben, hogyha látlak,
működik a szív remény-retesz!
Legutóbbi módosítás: 2009.12.06. @ 20:56 :: Kőmüves Klára