Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat Budapesten, a Művészetek Palotájában. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport képviselői hetedik alkalommal részesültek elismerésben a vállalkozók napján.
Sólyom László köztársasági elnök levélben köszöntötte a Prima Primissima idei díjazottait, jelöltjeit és alapítóit. Mint a gálaesten felolvasott levelében írta, a nemzet önbecsüléséről és életképességéről ad képet az, hogyan bánik kulturális javaival és azok létrehozóival. Kiemelte: egy ország vagy egy régió gazdasági helyzete és kultúrája között nincs közvetlen összefüggés. Hanyatló városokban, pusztuló birodalmakban is még egyszer kivirágozhat a művészet, s gazdag népek szellemi élete is lehet sivár. Mégis az a történelem leckéje, hogy a nagy korszakokban a gazdaság, a művészetek és a tudomány egyaránt szárnyalnak, hiszen mind ugyanannak a kultúrának a részei – fogalmazott levelében az államfő.
Sólyom László szerint szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Magyar Vállalkozók Napján adják át a magyar kultúra szinte minden területét felölelő díjakat, s az alapító, társalapító magyar nagyvállalkozók. A magyar gazdaság fontos szereplői nem hagyják, hogy szakadék legyen az anyagi és szellemi kultúra között. Folytatják a magyar mecenatúra szép és nagy hagyományát – fűzte hozzá üzenetében a köztársasági elnök.
Dávid Ferenc, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának alelnöke, a VOSZ főtitkára köszöntőjében azt mondta, hogy szellemi értékeinket is el kell helyezni egy nagy értékmegőrzőbe, ahol gondosan vigyázzák tisztaságukat, ahonnan soha nem veszhetnek el. Mint hangsúlyozta, ez a nemzeti értékmegőrző jó szívvel befogadja az igazi teljesítményeket, de ösztönösen taszítja az olcsó vásárfiát. Dávid Ferenc kitért arra is, hogy a díj megalapítása óta országos mozgalommá fejlődött.
A Magyar irodalom kategória Prima Primissima díjasa Fejes Endre lett. A két Prima díjas Ágh István és Lator László.
Fejes Endre 1923. szeptember 15-én született Budapesten. A négy polgári osztály elvégzése után 14 évesen szabóinasnak áll. 17 éves korától vasesztergályos tanuló a Fusch-gyárban. 1944-ben elviszik katonának, a hadseregből megszökik, Budapesten bujkál 45 tavaszáig. 1945 őszén elhagyja az országot, s 1949-ig Nyugat-Európában él (Németország, Franciaország, Svájc, Hollandia, Belgium, Olaszország). Hazatérte után az angyalföldi Bosch-gyárban esztergályos. 1951-ben tiltott határátlépési kísérletért Kistarcsára internálják. Nyolc hónappal később szabadul, ekkor segédmunkás lesz az Épületelem gyárban, majd ismét esztergályos Angyalföldön.
1955 óta írásaiból él. Első kötete (A hazudós) 1958-ban jelent meg. 1962-ben kiadott, óriási kritikai visszhangot kiváltott regényét, a Rozsdatemetőt több mint harminc nyelvre fordították le
A hazudós című elbeszéléskötete és a Jó estét nyár, jó estét szerelem című regénye szintén sok magyar és külföldi kiadást ért meg. Fejes számos művéből született televíziós feldolgozás (Jó estét nyár…, Mocorgó, Élő Klára, Kéktiszta szerelem, Vigyori, Cserepes Margit házassága), más munkái pedig színpadra kerültek, miután a szerző egy-egy novellájából és regényéből színművet írt (Vonó Ignác, Rozsdatemető, Az Angyalarcú).
Fontosabb díjai: 1959 – SZOT-díj, 1963 – József Attila-díj, 1975 – Kossuth-díj, 1979 – Budapest Főváros Tanácsa Művészeti Díja, 1992 – Nagy Lajos-díj, 1993 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1993 – a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemrendje, 1994 – Józsefváros Becsületkeresztje, 1999 – Pro Urbe Budapest, 2001 – Hazám-díj, 2003 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat)
A Magyar irodalom eddigi Prima Primissimái, időrendben:
Szabó Magda, Juhász Ferenc, Lázár Ervin, Esterházy Péter, Tandori Dezső és Csoóri Sándor.
A magyar színház- és filmm?vészet kategóriában Prima Primissima díjas Haumann Péter színm?vész, rendez?, Prima díjas Bálint András színm?vész, színházigazgató, valamint Psota Irén színm?vész lett.
Haumann Péter Kossuth-díjas színm?vész 1941. május 17-én született Budapesten, pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte. Számtalan társulatban játszott, 1994 óta a Katona József Színház tagja. Feledhetetlen színpadi alakításai mellett szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is.
A magyar képz?m?vészet kategóriába Prima Primissima díjas Földi Péter fest?m?vész, Prima díjas Bencsik István szobrászm?vész, valamint Ilona Keser? Ilona fest?m?vész lett.
Földi Péter Kossuth- és Munkácsy-díjas fest?m?vész 1949. augusztus 11-én született Somosk?újfalun, amely ma is lakóhelye és festészetének legf?bb ihlet? forrása. Munkáit a népm?vészeti hagyományok újraértelmezése jellemzi. A gyermekrajzok, az egyiptomi m?vészet kompozíciós, stiláris jellegzetességei jelennek meg ábrázolásmódjában, publikációiban is a gyermekrajzok világát tanulmányozza. 1995-t?l az Eszterházy Károly Tanárképz? F?iskola tanára.
A magyar tudomány kategória Prima Primissima díjasa Ranschburg Jen? pszichológus, Prima díjasa Kellermayer Miklós orvos, sejtkutató, és Kopp Mária orvos, pszichológus lett.
Ranschburg Jen? pszichológus 1935. december 19-én született Budapesten. Kutatási területei a fejl?déslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejl?dési pszichopatológia. Számtalan tanulmány, cikk, könyv szerz?je; ezek közül a legismertebb a Félelem, harag, agresszió cím? m?ve. Tíz éven át a Magyar Televízió Családi kör cím? m?sorának szakért?je volt. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is elismerték.
A magyar oktatás és köznevelés kategóriában Horn Péter akadémikus, egyetemi tanár, Kosztolányi Gyula iskolaigazgató és Sárközy Tamás jogász, egyetemi tanár szerepel a névsorban.
A magyar építészet és épít?m?vészet kategóriában Prima Primissima díjas Skardelli György, Prima díjas Jankovics Tibor, és Zalaváry Lajos építészek lett.
Skardelli György Ybl-díjas építész 1980-ban szerzett diplomát a Budapesti M?szaki Egyetem Építészmérnöki Karán, azóta a Középülettervez? Zrt. tagja, 1990 óta stúdióvezet?. A k?szegi SOS Gyermekfalunak, a Gandhi Alapítványi Gimnáziumnak és tornacsarnokának, a Knorr-Bremse Kutatóközpontnak, a pannonhalmi bencés f?apátság fogadó épületének, valamint több magyar nagykövetség épületének tervez?je, a budapesti sportaréna koncepcióalkotó vezet? tervez?je.
A magyar sajtó kategória Prima Primissima díjasa Schaeffer Erzsébet író, publicista, Prima díjas Fekete Gyula publicista valamint L?csei Gabriella újságíró lett.
Schäffer Erzsébet Pulitzer-emlékdíjas újságíró, író, publicista csaknem húsz éve a N?k Lapja f?munkatársa. Hétr?l hétre megjelen?, irodalmi igénnyel megírt miniesszéi, embermeséi a lap egyik legismertebb, legkedveltebb újságírójává tették. Hét könyve jelent meg, emellett hangoskönyvei is sikert aratnak. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is elismerték.
A magyar népm?vészet és közm?vel?dés kategória Prima primissima díjasa a Nemzeti Táncszínház, Prima díjasa Foltin Jolán koreográfus, rendez?, táncpedagógus, és Palya Bea el?adóm?vész lett.
A Nemzeti Táncszínház 2001 óta a magyar táncm?vészet befogadó színháza, ahol a hivatásos magyar táncm?vészet teljes spektruma megtalálható. A Nemzeti Táncszínház inspirálja az alkotókat új m?vek létrehozására, amelyek tovább b?vítik a stílusgazdag repertoárt gyermek-, ifjúsági és feln?tt el?adásokkal.
A magyar zenem?vészet kategóriában Prima Primissima díjas ifjabb Sánta Ferenc heged?m?vész, Prima díjas a Bartók Vonósnégyes és Kelen Péter operaénekest lett.
Ifjabb Sánta Ferenc 1969-ben szerzett heged?m?vészi és tanári diplomát a Liszt Ferenc Zenem?vészeti F?iskolán. A Liszt- és Kossuth-díjas m?vész a Magyar Nemzeti Cigányzenekar elnöke és m?vészeti vezet?je, a 19. és 20. századi zeneirodalom virtuóz tolmácsolója, idén ünnepli munkásságának 40. évfordulóját.
Oktatás és köznevelés kategória Prima Primissima díját Horn Péter Széchenyi-díjas agrármérnök, akadémikus, egyetemi tanár kapta.
Horn Péter Széchenyi-díjas agrármérnök, akadémikus, egyetemi tanár 1942. január 13-án született Budapesten. F? kutatási területe az állatgenetika, a háziállatok nemesítése a baromfi, a sertés, a hal és a gímszarvas fajokban. Szakért?ként dolgozott Indiában, Finnországban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és az Élelmezésügyi Világszervezetnél (FAO). Nyolc könyvet írt, emellett 29 könyvfejezet szerz?je, társszerz?je, szerkeszt?je, tudományos közleményeinek száma meghaladja a négyszázat, ezek több mint fele angol nyelv?.
A magyar sport kategória Prima Primissimája Grosics Gyula, Prima díjas Cseh László úszó, Görbicz Anita kézilabdázó és labdarúgó lett.
Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja, edz?, sportvezet? 1926. február 4-én született Dorogon. A Dorogi AC csapatában kezdte pályafutását, 1950-ben került a Budapesti Honvédhoz. A helsinki olimpián a gy?ztes magyar válogatott tagja volt. Négyszeres magyar bajnok, 390 bajnoki mérk?zésen játszott, 86 alkalommal volt válogatott kapus. 1999-ben beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé és minden id?k legjobb magyar kapusának választották.
A közönség szavazatai alapján Prima Primissima díjat kapott Sárközy Tamás.
Sárközy Tamás 1940. október 26-án született Budapesten, az állam- és jogtudományok doktora, 1985-ben Állami Díjat kapott. A modern magyar társasági jog kialakítója, a vállalkozók adminisztratív terheit csökkent? dereguláció megalapozója. Számos monográfiát írt a vállalati jog, a vállalkozások és a vállalatvezetés jogi kérdéseir?l.
Prima Primissima
Az emberrel szinte egyid?s a vágy, hogy kit?njön a többiek közül, és elismerést kapjon, illetve adjon. Els? pillanatban talán furcsának t?nik, de a díjat odaítélni és adni is legalább olyan dics?ség, mint megkapni azt. Elcsépelt fordulat, de mint annyi közhely, bizony igaz, már a görögök, vagy ha közelebbi példára gondolunk, már a rómaiak is díjazták kiválóságaikat, h?seiket. A görögök babérkoszorút nyújtottak át az olimpia bajnokainak, akiknek azért persze maradandóbb emléket is állítottak, hisz szobrukat és márványba vésett nevüket is az utókorra hagyták. A pragmatikus rómaiak, mint annyi mást, a babérkoszorút is átvették a görögökt?l, ám általában megtoldották azt egy-egy jókora aranymedállal is, s az ókortól napjainkig oly sok minden változott az emberiség életében, de a díjak, kitüntetések sosem t?ntek el.
Az elismerés rangját azonban sosem a hatalom, a hivatalosság adta. Egy díj értékét az elfogultság, a pártosság, az érdemtelenek kitüntetése semmissé tehette, és teszi ma is. A világ ma talán legismertebb díjai az Oscar- díj és a Nobel- díj éppen annak köszönheti rendkívül magas szellemi és erkölcsi rangját, hogy mindig törekedtek a döntnökök a pártatlanságra, a függetlenségre. Ezt a közvélemény még akkor is elismerte, elismeri, ha ilyen, vagy olyan okokból olykor nem is sikerült h?ségesnek maradni a nemes szándékhoz.
Az elmúlt századok során Magyarországon is rengeteg díjat, érdemrendet alapítottak királyok és kormányok, ám ezek közül vajmi keveset ?rzött meg az emlékezet. Éppen azért, mert általában a mindenkori hatalom adományozta az elismeréseket, többnyire saját ízlése szerint. Az elmúlt száz évben talán a Baumgartner- díj volt az egyetlen, amelyet egy b?kez? m?vészet, irodalompártoló polgár alapított, s az ítéletet a min?ség, a teljesítmény alapján hozták meg. Nem véletlen, hogy a diktatúra egyik els? intézkedése volt a díj megszüntetése. A rendszerváltás után pedig állami díjak és alternatív ellendíjak osztották meg és részben osztják meg ma is a közvéleményt. A különböz? színezet? kormányok hiába fogadkoztak, hogy nem politikai rokonszenv alapján osztják az elismeréseket, az ellentábor kétségbe vonja ezt. Nagyon nehéz egy értékválsággal küzd? világban biztos fogódzót nyújtani, olyan díjat alapítani, amelynek hitelességét mindenki elfogadja és elismeri.
A Prima Primissima Díj elmúlt fél évtizedes története felcsillantja azt a reményt, hogy igenis, létezik ilyen archimédesi pont. A legf?bb erénye, hogy független a hatalomtól, kormányoktól és a napi pártpolitikától.
A Prima Primissima Díjat Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban. Célja a magyar értelmiség eredményeink meg?rzése, a hazai tudomány, m?vészet és kultúra fejlesztésének er?sítése. Az alapítványi formában felajánlott és tíz évre szóló több mint két milliárd forintot évente osztják ki a kiemelked? tevékenységet felmutató nyertesek között. Jelölteket a VOSZ megyei és szekcióelnökei, a társadalmi tanácsadó testület tagjai, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának tagjai, illetve érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetek állíthatnak. Jelölhet? minden olyan magyar állampolgárságú, magyarországi székhely? jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez? társaság, társadalmi szervezet és alkotó közösség, amely Magyarországon végez kiemelked? érték? tevékenységet. A Prima Primissima Alapítvány és a társadalmi tanácsadó testület a jelöltek listájáról titkos szavazással választ ki három-három Primát tíz kategóriából: magyar irodalom, magyar színház és filmm?vészet, magyar képz?m?vészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és épít?m?vészet, magyar sajtó, magyar népm?vészet és közm?vel?dés, magyar zenem?vészet és végül, de nem utolsó sorban magyar sport. Kategóriánként 3-3 Primát választanak meg, akik egyúttal ismét jelöltek is: a Magyar Vállalkozók Napján ugyanis titkos szavazással derül ki a kategóriák Primissimáinak és a Közönség- Primissimájának névsora. A harminc nevet tartalmazó nyilvános listáról a nagyközönség telefonos és internetes szavazással választhatja ki a közönségdíjast.
A díjak összege kategóriánként a Primissima díjazottaké ötven ezer euró, a Prima díjasoké tízezer euró. Az alapító nem elégedett meg a rendkívül széles jelöl? stábbal, és érvényesülni hagyja a vox populit, vagyis a nép hangját is, ráadásul a szakmai ítészek döntésével egyenérték?nek ismerve el a közönség akaratát, a publikum választottja is a Primissimákhoz hasonlóan ötven ezer euróban részesülnek.
Forrás:
MTI
primaprimissima.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.10.15. @ 16:29 :: Adminguru
