Verses kötetért nyúlok megint. Mindegy ki: József Attila, Ady, Tóth Kriszta, Petri. Kiegyenlít.
Lelkembe vágták a vádfejszét. Hagyom. A forgács övék.
Hangjaik csak üreget vájnak,
mert a forrás
buboréktánc számomra,
ha a hegy nyomaszt.
Körforgás ígéretének nyugalma.
Jó és szép szavak.
Gúnyban jászolt találnak.
Kett?sség.
Szeretetéhség? Csak magyarázat.
Széthullsz, a szerelemben is Halott! Rekedten kanyarogsz.
Utolsó verg?dés?
Tiéd!
Meger?szakolt a vágy?
Csak az érintés nélküli ég.
Vigyázz, mert gyermeked ott tartja valami ebben az örvényben!
Egység. Általad, de nélküled is már. Koldul a lelkük. Szégyen.
Ha akarod, segítek,
hallgassuk magunkban
(?ket,
akár) a hulló csillagokat.
——————————————-
EZT A BÁBELIT NEM TESZEM FEL.
Legutóbbi módosítás: 2009.12.15. @ 20:44 :: Inaktív