Felgyűlt múltunk orrfacsaró lomja,
kukánk megtelt, időzített bomba,
– szemétre szórt, teleírt füzet,
csempe cserép, fényt vesztett üveg.
Szétáznak itt antikvári könyvek,
mázolódnak soha sem sírt könnyek,
pityereg a széttépett levél,
titkon megszült baba, friss kenyér,
libeg lejárt határidőlista,
s egy rossz múltú, felszaladt harisnya,
szégyenlős a foltos lepedő
s hullajtja gyér szőrét egy rossz meszelő.
Csókolóznak az összetört tárgyak,
ásítoznak unatkozó vágyak,
himbálózik haj, lenyírt köröm,
búsul néhány másnak szánt öröm,
penészedik tavaly lejárt gyógyszer,
büdösödik nemrég használt óvszer,
hajbókol a jusst váró rokon,
zsibog fájó, elcsattant pofon.
Panaszkodik kettészakadt fénykép,
ronggyá nézett, már elavult térkép,
kamat romlik, mi bankban maradt,
emlék rozsdáll, mihez vér tapadt,
köhécselnek cigarettacsikkek,
kikacagnak mosolytalan viccek,
a tervek, mit félálomban szőttünk,
s régi ruhánk, mit megint kinőttünk.
Legutóbbi módosítás: 2010.01.10. @ 15:19 :: Péter Erika
