Boér Péter Pál : Placebo

 

Kérem a következőt!

    – Adjon Isten, doktor úr! Jöttem, mert még mindig egy merő kínlódás az életem. Egész nap caflatok úgy negyven-ötven kilométert, mert nincs annyi erőm sem, mint egy beteg szúnyognak. Jut eszembe, már csak fél grammot bírok emelni, de ha egy motort varrnánk a hasamra, úgy az epecsatornámat egy katéterrel akkor indithatnámamikor akarom. Tetszik tudni, nem megy az epém a patkóbélbe, nem bírok enni és nem bírok emelni.

    – Beszedte a felírt gyógyszert?

    – Én be, kínomba, hogy nem bírok emelni, csak járkálni, a héten ki is festettem egy lakást.

    – Na, de akkor maga bír emeleni!

    – Dehogyis bírok, doktor úr, a pemzlit viszi a fal, azt nem kell tartani.

    – Felfelé mégis kell, sőt, húzni is.

    – Sem felfelé, sem lefelé, mert tartja a fal.

    – Tartja ?! Ezen kívül hogy telnek napjai?

    – Hát, amikor otthon vagyok, fűtok egész nap.

    – Kályhába?

    – Abba.

    – Ki segít a tűz rakásban ?

    – Áh, nem segít senki. Van egy kis kalapácsom, meg egy vésőm, és egész apróra töröm a szenet.

    – De a véső meg a kalapács több, mint egy gramm – mondta végtelen türelmet erőltetve magára Görög doktor.

    – Annak nincs súlya, a kalapács estibe töri a szenet.

    – De a vésőt is tartani kell és a kalapácsot emelni, páciens.

    – Tessék megérteni, doktor úr, annak nincs súlya.

    – Rendben jó ember, akkor én felírok magának egy receptet.

    – Majd eljön érte a húgom.

    – Én odaadom most…

    – Nem bírom én azt a nagy, nehéz papírt el.

    – Ó, ó… Értem. Na, viszontlátásra, jóember.

    – Isten megáldja, doktor úr.

    A páciens az ajtóbol visszalépett és csak annyit kérdezett:

    – Mit is akar nekem felírni, doktor úr?

    – Hiperbenzanol metadomidot.

    – Az nem jó, azt írja fel, amit a múltkor.

    – De az egyszerű görcsoldó. Amiből kétszer egy felet kell bevenni.

    – Én úgy ötöt-hatot bevettem evés előtt és úgy éreztem, kezdi meghozni az étvágyamat.

    – Ám legyen, jóember – és doktor Görög szemrebbenés nélkül felírta a négy doboz placebot és átvette a vaskos borítékot.

    – Akkor majd jön majd a húgom, elfuvarozni a receptet.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.01.27. @ 19:00 :: Boér Péter Pál
Szerző Boér Péter Pál 755 Írás
Nagyváradon születtem, 1959-ben. Nem mondhatnám, hogy kesztyűs kézzel bánt volna velem az élet, de még a szorítóban vagyok! Családtagjaim hiperoptimistának tartanak, azt hiszem nem véletlenül. A humort – ezen belül a szatírát, abszurdot – és a romantikát egyaránt kedvelem. Empatikusnak, toleránsnak gondolom magamat. Egész életemet Erdélyben éltem, élem. Anyám révén erősen kötődöm a székelységhez, de Ők már csillagösvényen járnak Apámmal. Nagyon érdekel a teológia, filozófia, nyelvek, irodalom, és sok egyéb. Fiatalon kezdtem verseket írni, ám a rövid próza vált a nagy kedvenccé. Köteteim: 2010 – “Nagyító alatt” – novelláskötet 2011 – “Le a láncokkal” – novelláskötet 2012 – “A nonkonformista” – novelláskötet 2013 – “Engedélykérés”- novelláskötet 2013 – “Megtisztult ablakok” – regény 2016 – "Fenyőágon füstifecske" – regény 2017 – "Ködös idill" – két kisregény 2018 - "Szabályerősítő" (Válogatott novellák) - e-book Írásaim jelentek meg a Bihari Naplóban, a Reviste Familiaban, a Comitatus folyóiratban, a Várad folyóiratba, a Brassói Lapokban, a Reggeli Újságban, a “7torony” irodalmi magazin antológiáiban (2010-2016), a Holnap Magazin antológiájában, a Holnap Magazin nyomtatott mellékletében, az Irodalmi Jelenben, a kolozsvári Tribunaban, a bukaresti rádióban és máshol.” A világháló adta lehetőségekkel élek: Lenolaj irodalmi és kulturális műhely A Hetedik Héttorony irodalmi magazin MagyarulBabelben CINKE Holnap Magazin PIPAFÜST Szabad szalon Penna magazin Bukaresti rádió AlkoTÓház Weblapom: http://boerpeterpal.blogspot.com/