Tiszai P Imre : 13. STÁCIÓ

Nyomtatás

Most már végy öledbe,

öleld magadhoz testem,

hogy még egyszer érezzem

szíved fájó dobbanását!

 Ringass örök álomba,

hallkan, csak magadban

 dúdold nekem dalunkat,

 meséld el, még egyszer,

álmunkat,

 add halott, néma számra

 jeges csókodat,

 könnyed mossa le vérem,

 már nem kérem,

 hogy érezd

és mond:

 s z e r e t l e k.

 Már nem félek,

 már semmit sem érzek,

 csak nézlek.

messziről,

 egy más világból.

 Nézlek némán,

 téged féltőn,

 az elmúlásból.