S.-nek létkérdés a kötöttség.
Ti csak csellengjetek, lökött Csék,
hisz’ az ért? társ ma ritka itt.
Mi óvjuk egymás
t
itkait,
mint az orrolt por és Kosztolányi.
Uzsgyi forralt bort szlopálni,
míg H. lufinkra les a t?vel!
Város, séta, déjevu-vel *.
S. hasamra szaladt szeme káprázik,
vagy világít a hó,
akár nagyvilági tahó
a nyomornegyedben?
Körmönfont lehet
a gyomor kegyedben, hogy
naphosszat lágyan fojtogat,
mint cipzár a bágyadt rojtokat,
és bár lefejtem, sose felejtem.
Örök id?zzön még a szekrényben nálam,
fél pár keszty?kkel,
magányos Sálam.
* „Dezs?v?”
Legutóbbi módosítás: 2010.02.03. @ 06:49 :: Kodaj Bálint
