M.Simon Katalin : Barátaim

Nyomtatás

Barátaim 

Fütyült a szél,

Ablakom alatt a fa lombja

Nékem suttogott…

Lázas gondolatim fogságában égtem,

S e kín az éjbe menni nem hagyott.

Reggelre a szél sértve elvonult,

Fám a fényben búsan hallgatott…

Barátom, szóltam törzsét átkarolva,

Hűségem örök, s hogy oltsam kételyed,

Hozzád írtam, lásd, e versemet!

Hívtam a szelet is, tartson velünk,

Dúdoljuk együtt közös dalunk!

Saját fotó: Thornhill, Kanada,2009.október