Czirják Jolán : Tavasz-váró

Reszket a tél –
Vékonyodó takaróját Nap heve húzza le róla
Útra, ha kél –
Jégrianásra feküdve tavasz szele messzi sodorja
Nézem, ahogy
hófelh?k gyülekeznek a végtelen égre
Gyenge vagyok!
Kérlek, hozd meg er?m – jó meleg – érj ide végre!

Legutóbbi módosítás: 2010.02.21. @ 07:45 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"