Szendrői Csaba : Szuper Szájiz (super size)

 

 

 

 

Kinyitott kapuját

A molett szívek eldorádója

A tenyésztett érzelmek

Csecsre tapadt száján

Kicsöppen vér

És vitézek

Kart karba öltve

Kard arcba döfve

Hús húsra hajtva

Kitömött emlékek

És ideák

És feketére sült orchideák

És utolsó lehúzott hang

A porcelán heged?n

És felt?röm az ingujjam

De csak sírni sikerül

A könny

Megragad állam hegyén

elszenderül

És érzem a szerelem illatát

És érzem a volt szerelem szagát

És értem az embert bennem

És pont most mutogatja magát

és élvezni látom

barátaim hadát

A sehol semmibe tartó

Vonatot hahotázva

Kecsapos fejjel

kacagva a Mekdonáldszba’

 

Legutóbbi módosítás: 2010.02.21. @ 23:28 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...