Férfivé tett ajkad hajnali igéje
magába zárt e súgva érkező csend
a véredényeim alá suttogott tűz.
Lankáidon meghunyt az önző pillanat
levegőm vadul keresett kiutat:
hisz’ babérba fontad a holdfényt,
s csókba szivárgó lángcsóváimat…
Legutóbbi módosítás: 2010.03.10. @ 06:39 :: Kovács György