*
apró szalagokkal díszítettem lelkem
benne fúj a jelen korog a jövő
szalmaszálakat zörget a szél úgy sejtem
fejem terhén kapaszkodott emlékbetörő
……………………………………….
máig a csendes pusztulásnak örvendett múltam
nekem minden megadatott mi háborgó béke
verés csók és ím szegényebb vagyok mint voltam
de boldogabb akár az idő tétlensége
……………………………………….
fény isteni csoda mit hord szíve alatt a nő
mely tán belőlem nő s örökségem kapja
a bensőm már visszaszámol gyökeremből
árkádokon várom születését ím érte él az apja
Legutóbbi módosítás: 2010.03.17. @ 09:22 :: Thököly Vajk