Ajánlották hogy üljek le és írjak, csak írjak és írjak. A csúnya szavakat kihúztam bel?le, féltem, megszólnának.
Javában befolyásol a rokk, ami szól mellettem
ezt hallgattam hazafelé is
a hó meg csak szakad odakint, de azonnal el is olvad
és pocsolya lesz bel?le, hogy beleléphessek
és az új cip?f?z?m tiszta kosz legyen,
de különben is mi ez, hogy tiszta kosz
most akkor valami vagy tiszta, vagy kosz, de tiszta kosz nem lehet
ez is olyan hülye ellentmondás, mint ez az egész világ amúgy,
de el is gondolkodtam egy pár perce, hogy mi vagyok ezen a világon
és rájöttem, hogy nem egy majom, bár néha annak érzem magam,
csak a majmok nincsenek rendszerekbe tömörítve, vagy vannak,
de nekem akkor is jobban tetszik a majmok élete, mert nincs annyi
követelmény, mint nálunk.
Akasztott emberek is egész nap mást sem csinálnak, csak lógnak,
nem könnyebb-e nekik.
Csak azért nem megyek én is a halál után, mert tudom, hogy szeret valaki,
méghozzá nem is egy ember, hanem több is és ?k nekem fontosak,
nem akarok önz? lenni.
Magányos
hatványos lányos
bájos számos
káros álmos.
Basszus fáj a nagylábujjam, bevertem valamibe
egyedül az ég folytja meg az embert és saját maga
más már nem is korlátoz
én mégis
korlátozva érzem magam köszönhet?en
a hátizsákomnak és a minden reggeli ébredésnek.
Milyen jó lenne egyik reggel hirtelen nem felébredni, hanem végigálmodni azt, amit elkezdtünk.
És csak bújni egyre a takaró leges legmélyére.
Kar far karol farol
dalol hal halol halál
anál- soha! mostoha ostoba
Kordoba
óbora.
Egy korty finom bor néha jól esne de egy baráti ?szinte kézfogás is,
ami mögött semmi hátsó szándék nincs felém,
mert nagyon unom, hogy mindenki akar t?lem valamit
amit adhatok
kaphatok
marhatok
szarhatok
akarhatok
akar
vakar
takar
valamit el?lem, ami csak a sajátja, de amir?l mindenki tud, és nekem is van ilyenem
léleknek hívják
Legutóbbi módosítás: 2010.03.29. @ 16:39 :: Pogány Gábor Máté