Az alapító-szerkeszt? emlékére…
Irodalmár volt, se több, se kevesebb,
középkorú, kissé bolond, magyar.
Sosem találkozhattunk személyesen,
mégis épít? volt minden szava.
Én az ifjú lázadó, ? bölcs ,,öreg",
szócsatáztunk a drótposta éterén,
s tán sokszor nem értettem egyet vele,
párszor tán nem látszott, de tiszteltem én…
Ám sajnos már elnézést sem kérhetek
t?le, kinek sok mindent köszönhetek,
hiszen néhány napja elszólíttatott.
Néhány magányos könnycseppet hullatva,
megrendülve gondolkodom el rajta:
mit örökségül hagyott, folytathatom?
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:45 :: Kántás Balázs