Seres László : Öles szóval

2010.04.14. Seres László Vers 26
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
– verseny –

(József Attilára emlékezve)

Mikor elment, még akkor se kellett.

Az tagadta meg, akit szeretett.

 

Mintha egy eltévedt gyerek volna,

játszik a sírból visszahajolva.

 

Gúzsba kötve nyirkos boltív alatt

szivárványt álmodik. Azt, hogy szabad.

 

S rendet itt e csupacsősz világban,

hol a szívben ostorcsordítás van.

 

Öles szóval, hogy hallják él?k, holtak,

üdvözültek és elkárhozottak.

 

Csak annyit kért, kik olvassák a versét,

ha hazudják is, kicsit szeressék.

 

 

 

(2010. április 11.)

 

Legutóbbi módosítás: 2010.04.14. @ 08:03 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.