Alkotóm?hely
A Nyugat els? nemzedéke talán éppen azért futotta ki magát annyira, mert a szerkeszt?k és a szerz?k korrigálták egymás munkáit.
Hozzáért? olvasó kezébe került el?ször az írás – csak azután a publikum elé…VAGY A PAPÍRKOSÁRBA?
Ennek az oldalnak a segít?készség, a szerkeszt?k jó szeme az igazi értéke!
Ezért fogadom el a kritikát, amit?l semmivel sem leszek kevesebb, s?t – a kijavított döccen?, vagy egy-egy elhibázott írás visszavonása emeli az ázsiómat, mert csak jó írás kerülhet ki az oldalra!
A tehetség milyensége talán velünk születik és a tanulás kibontja, de nem úgy, ahogy a rózsa bimbója.. sziromhullásig!
Mert a rózsa funkciója a szépség – a vadrózsáé a csipkebogyó!
A vadrózsa ezért gyorsan hervad..
HÁNY ÜSTÖKÖSKÉNT FELTÜNT SZERZ?, A KORTÁRSAK BÁLVÁNYA POROSODIK A KÖNYVTÁRI POLCOKON -MEGÉRDEMELTEN!
Aki érdemtelenül került a feledés sorsára, el?bb vagy utóbb a helyére kerül!
Talán még Bach is járt úgy, hogy most keresik egyes kottáit!
A lényeg, hogy az emlékezet és az utókorra hagyott példányok el?kerüljenek.
HA VALAKI MÉGIS UNDORRAL TESZI LE A KÖTETET, LÉPI ÁT A VERSET – már megbocsásstok, hogy általánosítok… de magára vessen, hagyja a selejtet selejt sorsára..
Köszönöm a baráti korrigálást, itt és más irodalmi közegben – tanulni nem szégyen!
_________________
Kedves István! Bevezet?nek azt írtad, esszé vagy szösszenet… Ez inkább egy kedves üzenet, amit leginkább a Naplódba ajánlanék. Dícsér? és megért? szavaidat szerkeszt?társam nevében itt most én köszönöm.
Elnézést, hogy prózaszerkeszt? létemre kérlek, holott jellemz?en lirát írsz: A szerz? neve fontos, de nem része a címnek, szükségtelen abban is felt?ntetni. M?veid úgyis a neveddel és fotóddal jelennek meg.
Üdv: Aranka
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:23 :: Radnai István