Sokan szajkózzák szinte nap mint nap, hogy kapzsiságunkkal kizsigereljük bolygónkat, meggondolatlanul, visszavonhatatlanul tönkretesszük a Föld élővilágát. Semmi sem marad az unokáinknak, és távozásunk után puszta sivatagot hagyunk. A ragyogó kék helyett szemétszürke bolygó marad utánunk.
Vaklárma. Az emberiség nem ilyen, kár riogatni. Itt van bizonyságként például ez a kép, ami mindezt visszavonhatalanul cáfolja.
A kép az emberiség kipusztulása utáni állapotot ábrázolja. A növények már szabadon, emberi beavatkozás nélkül fejlődhetnek és nagyon is jól látható, hogy semmiféle végzetes környezetpusztítás nem történt.
A felhagyott szemétdombokon szinte az eget ostromolja a vegetáció. Fa nagyságúra fejlődik a beléndek és a parlagfű, az olajtócsák mellől mindent behálózva tör a Nap felé a farkasalma, egymás után bontja ki színpompás virágait a nadragulya. Az akácfák alatt pedig boldogan nyújtózik az árvacsalán, mit sem törődve a mindent betöltő gyilkos neutronsugárzással.
És a gombák! Micsoda gyilkos galócák, dögszagú papsapkagombák, farkas tinóruk.
Nem hiányzik innét semmi.
Legutóbbi módosítás: 2010.06.01. @ 15:38 :: Torjay Attila