Cseperedő értékektől zúg a lelkem,
csillagképem rohanó árnyai fölött
benned magamra leltem.
Csend üzente, fegyelmez.
Mint apátlan-anyátlan, bőségben élek,
s nem is kívánom már szeretetedet,
ám mégis kell csalétek?!
A hangod bekebelez…
–
Eleget tett szépszámú sejtünk,
amire sejteni sem mertünk.
Legutóbbi módosítás: 2010.08.03. @ 19:09 :: Serfőző Attila
