Kopasz fejed van, mosolygok ezen,
nem is vagy sovány, ezt meg szeretem.
Az eszeden lenne mit csiszolni, de egye fene:
így is megbékülnék vele, hacsak az a rémes
rekedt hangod krákogni nem kezd – no
azt nem, azt már nem tűrhetem!
Jobban szeretem, ha levélben közlöd,
bár te inkább hallgatni szeretnél;
sosem osztanád meg mással
durcás véleményedet, ami mégis ott ül
folyvást szájad szélén – megmosolyognám
helyetted, de úgyse látod,
maradjunk annyiban:
ha lenne hajad, sovány lennél, eszes,
s a hangodon is érdemes lenne
a nyálam… és nem férne már a fiókba a sok levél,
mi tőled jött! Igaz, bennük egy kövér lányról mesélsz!
Pedig már azt hittem…
Legutóbbi módosítás: 2010.08.16. @ 07:15 :: Marthi Anna