Néztem,hogyan hullik szét egy barátság…
Fekete ikra,
szájnyíláson tátong
drága ruha,
már csak ez illik rátok.
Hova ez a giccs,
b? beszéd? árva vagyok
baráti kaszting lincs,
a semmit rám hagyjátok.
Kócos régi napok,
szürke füstben szállnak
tiszteletet varrok,
lelkem váll – lapjára.
Koholt beszédek,
ülnek még az üstben
lennének kérdések,
de nem lenne benne érdem.
Arcom nyeli tenyerem,
gerincem hajlik
barátot kerestem,
de csak löncs van és savanylik.
Legutóbbi módosítás: 2010.08.16. @ 22:13 :: Csonka János