Vénül a Hold
ráncolja homlokát,
kunyhónak támaszkodik az este…
köd hajol le a fákról
rászáll a síró ereszre.
Késik a csend.
Szél parolázik
a fákkal,
fakul a zöld, térdel a nyár…
az ég partján, színeit pazarolva
ívét bontja el
egy szivárvány…
Kép: saját…R
