Nincs aki kiáltson
a torony üres
a szív rideg lett és béna a torok
már hallgatni se arany
kenyeret éget a tarlókohász
fáj szégyenfüstje
nincs őr kevés az ima
és a fohászt elnyeli
a mennybolt kékezüstje
Vadászlesen
szarvas-magason
halál alleluja
kolompol a vason
Az sincs aki meghallja ha mégis kiált
egyetlen fiát áldozta fel Isten
hogy áldást hintsen
s higyj hogy talpra állsz
hisz igazán berúgni se tudsz
szédülten a hamisak közt
tisztának maradni se
józan duhaj-mód
alkudozol magalkuvón
míg létedről mások döntenek
az se számít ha poklok pokla jön
fennkölt eszmék mocska besároz
mindegy mit hoz rád s mi a vége
Ámen vagy csuhaj
mindkettő megbéklyóz
lehúz magához
s túl jót igér
hogy rossz legyen
Hűtlen szerelem ez
az egyik hallgat a másik kiált
s szeret ahogy hús-vér ember
szerethet ha beledöglik is
az elárultságba
Hát térj vissza magadhoz
előre menekülj
ne hátra
sohase hátra
Vagy …készülj a halálra
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Seres László
