Nehezen, de mégis sikerült újra talpra állniuk és visszazökkenni a régi kerékvágásba. Mivel Muki és Vilmos nyelveket is beszéltek sikerült hamar visszakerülniük egy bizonyos pozícióba. A fodrász szövetkezet igazgatója, Vágó úr minden jelentősebb eseményre őket delegálta. Muki is és Vili is bírták az oroszt és a szakmai nyelvet, a franciát. Mukit kiválasztották egy vezetőképzőre is.
– Mi a fenéért akarnak belőlem vezetőt csinálni? – zsörtölődött apjának. – Nem fogok belépni a pártba és nem vagyok hajlandó semmi többletmunkát vállalni.
– Nem is kell, de szükségük van olyanra, aki fiatal, csinos mint te, és mutogatni lehet.
– Mi vagyok én vásári baba, akit kiaggatnak eladásra?
– Valami olyasmi, akármennyire is megalázó, de nem tudunk mit csinálni. Nem értik úgy a szakmát, ahogy te és nem beszélnek nyelveket sem. Ha semmit sem csinálsz, csak fordítasz nekik, már akkor is meg tudsz mindig élni. Van fogalmad, hogy manapság hány hozzád hasonló fiatal beszél annyi nyelven, mint te? Tudsz németül, angolul, franciául, oroszul. Négy nyelv plusz a magyar. Tudod mekkora kincs ez?
– Tisztában vagyok vele, de azzal is, hogy ha reflektorfénybe kerülök, az mivel jár. Fordíthatok olyan dolgokat is, amik nem a szakmába vágóak lesznek. Én meg ezt nem akarom.
– Sajnos ahhoz, hogy a mindennapink meglegyen, nagyon sokszor kell önmagunkkal is szakítani és megalkudni.
– De én alkalmatlan vagyok erre, tudod te is.
– Akkor meg csak egy választásod marad: minél hamarabb elmenni innét.
– Nélkületek és a család nélkül sehova. Lett volna már bőven alkalmam a fiukkal elmenni.
Pista is hamar visszakapaszkodott. Kicsit ugyan megtépázták a barátai miatt, akik elmentek nyugatra, de meghagyták a régi posztján. Tovább tervezhetett és kiélhette magát. Viszont az ivást újra kezdte és a barátokat meg nőzést is. Duci nem akart kompromisszumot kötni, elfogadni, hogy mindez a boldogulásuk, a karrierje miatt szükséges.
– Pista, ha ennek ekkora ára van, miért nem hagyod? Én nem birok ekkora fertőben élni. Inkább elmegyek én is dolgozni, de hagyd abba, nem neked való ez az élet. Le fogsz csúszni. Most még futtatnak, mert jól és gyorsan tervezel, szükségük van rád. Viszont te is tisztában vagy vele, hogy majd egyszer csak azt mondják, kell a hely az új „titánoknak” és valami „politkádert” tesznek a helyedre.
– Ezt jól tudom. Éppen ezért igyekszem mindenfelé tapogatózni. Ismeretségekre van szükségem, hogy minden helyzetben meg tudjam találni a magam emberét, és ehhez sajnos ezt az életmódot kell élnem. Van viszont egy lehetőségem, amit most ajánlottak fel. Ki kéne utaznom Finnországba, egy tervező intézetbe. Két vagy három hónap az egész. Nektek a gyerekkel itthon kell maradnotok persze, de a pénzt, azt folyósítanám nektek természetesen. Hivatalos kiküldetésről van szó. Finnországban vannak barátaim. Emlékszel a Ferire? Ő egy tervezőirodában dolgozik. Az a finn építész vezeti, akit te is ismerhetsz talán, mert egyszer volt nálunk is a házban, amikor Pesten járt.
– Csak nem a Mufusz?
– De igen. Annyi idő alatt, amíg a hivatalos út tart, el tudnák intézni, hogy náluk kapjak munkát, és utána ti is jöhetnétek utánam a gyerekkel. Nem kellene akkor hajbókolnom, velük innom és éjszakai munkákat, tervezéseket bevállalnom fillérekért.
– Akkor menj. Én a gyerekkel arra az időre hazaköltözöm majd.
Pista elfogadta a kinevezést és elutazott Finnországba. Duci hazaköltözött. Valamilyen protekció révén sikerült egy építőipari vállalatnál munkát kapnia, mint gyors– és gépíró.
– A tanulással teljesen szakítasz? – faggatta egy nap Muki.
– Csak arra az időre, amíg tisztázódik a további viszonyunk Pistával. Ez az utazás lesz a „vízválasztó”. Ettől teszem függővé, hogy együtt maradunk e.
– Tudod már az új hírt?
– Milyen új hírt? Dézi férjhez megy ahhoz az ügyvédhez, akit a múltkor bemutatott a családnak. Még nem kész ügyvéd, mert a forradalom után ejtették, mivel nem volt hajlandó katonai ügyészként részt venni a koncepciós perekben. Tulajdonképpen nagy kavarás az egész, mert réges–rég diplomás jogász, csak a múltbéli iskolát végezte el. Valami gyorstalpaló átképzőt kell végigcsinálnia. Mellesleg ült is egy évet a forradalom miatt.
– Dézi ezzel akarja összekötni az életét? Jóval idősebb is és se lakása, se semmije. Amolyan „hétszilvafás”. Miből akarnak megélni ezek?
– Dézi beállt valamelyik fodrászatba. Apu intézte neki. Amíg a Jóska tanul, addig itt fognak lakni nálunk.
– Ugyan hol? Itt már egymás hegyin–hátán leszünk megint. Pláne, hogy én is visszajövök a gyerekkel.
– Apa elintézte ezt is. Az alagsori lakást, ahol a Marton Laci lakott, átalakítatja nekik. Laci elköltözött már régen, de nem jelentkezett ki. Tehát ebben a lakásban meg tudják húzni magukat.
– Ez szép lesz. Megint egy kupacban lesz a család. Ámbár én úgy tudtam, a Laci sem legálisan lakott a fáspincében. Szerintem ezzel a Jóskával nem fog partit csinálni Dézi
– Mindenkinek ez a véleménye, de senki sem akar beleszólni.
Duci hamar megszokta munkahelyét, és alig egy hónap után titkárnőt csináltak belőle. Pista keze e, vagy másé volt a dologban nem derült ki. Pista az első levelében nagyon bizakodóan írt az új lehetőségekről. Ajánlatott kapott Mufusz cégétől és valószínű, el is fogadja.
Duci felkészült arra, hogy hosszabb ideig kell majd egyedül lennie az alig hároméves gyerekkel. Lélekben felkészült arra, ami majd vár rá. Elvégre most már neki is volt saját jövedelme és nem csak a Pista által átutalt pénzekre kellett szorítkoznia.
Ám egy az egész családot érő újabb tragédia következett.
/folyt. köv./
Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:58 :: Avi Ben Giora.
