Arcod csapás ostorozza
lángba borítja izzó lelked;
tudom nehéz, kínoz…, perzsel
kuvikszárnyú sötét árny.
Hagy öleljem, add a vállad,
csicsí, csicsí, halkulj bánat…,
mesze innen; sötét szárny!
Elment…, ne várd, engedd el(!)
fonalát vágta párka.
Bújj karomba, gyere kedves
tedd a fejed az ölembe,
ringatásom könny? bárka:
fájdalmadat eltaszítja
vérz? szíved elcsitítja.
Pillád rebben, könnyed cseppen,
kincs ez, tisztít…, – hidd el(!) –
tiszta forrás drágak?!
Nézd, már virradat j?:
égbe hajlik hegytet?,
sarjad zöldül zsenge t?,
ismét f? n?, friss a lomb.
Szél is felkél, susog levél…
szakadj sóhaj, csitt, ne félj!
Ringat karom, ringat dalom:
megy az élet körbe-körbe:
lesz pirkadat és lesz alkony,
majd újra fennen pirkad,
újra alkony… , s ott a balkon
fenn, ?: a fényl? csillag,
lágy futam a zongorán,
lila- illat orgonán.
Legutóbbi módosítás: 2010.09.03. @ 17:55 :: Jampa drolma