M.Simon Katalin : Az elmúlás kisrapszódiája

V 

Hervad a virág,

Sápadt mező fölött

A nap delet már nem ül,

Ég vörösére

Sötét csóvát vet az elmúlás homálya,

S az élet zaja korábban elül.

A tűz még fel-fellobban,

A fény még remél,

Míg délre húzó szárnyak

Árnyéka suhan

A messzeség felé.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.09.16. @ 20:46 :: M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin