Garázsapu
Minap, ahogy utamat jártam,
nejlonszatyorral kezembe’,
egy furcsa feliratot láttam,
melyr?l Gerg? jutott eszembe.
Garázsapu – díszlett a falon,
olyan huncutul szerkesztve.
Éjszakai suhancok nagyon
az elemükben lehettek.
Mit bántam én!- jött a gondolat.
Bennem lel nyugvást a gyermek.
És én ?rzöm majd porontyomat
Kínok és bánatok ellen.
Mert mi más is lenne a dolgom
hogy óvjam, ha rátör a félsz,
hisz lelke lelkembe oltva
majd halálom után is él.
……………………………
István, ez elég gyönécskére sikerált
Legutóbbi módosítás: 2010.09.23. @ 09:31 :: Jagos István Róbert