*
Ha felnősz drága
kisfiam,
én akkor is melletted
leszek,
nem én fogom a
kezedet,
te vezess engemet.
Neked adom
a lelkemet,
vigyázz rá,
mint ahogy én
vigyáztam
évekig a tiédet.
Mosolyogj és ne
haragudj,
ha elfelejtettem
még azt is,
tegnap mit ígértem.
Nevetve mondd mindig,
ha terülj asztalkám
lesz a házban:
„Lámpázott tojáson
nevelt fel anyám”,
de
ehhez a szíved is
kacagjon igazán.
Veled nevetek én is,
még akkor is,
ha nem leszek,
mert nekem
kisfiam maradsz
a napkorongon túl,
amiben te sosem hiszel.
Marković Radmila
(Lóránt fiamnak anyai szívem összes szeretetével 1975-ben íródott versem.)
Legutóbbi módosítás: 2010.09.28. @ 12:57 :: Markovics Radmila