H.Pulai Éva : Magyar Festészet Napja – Kiállítások országszerte és a határon túl

Egyéni és csoportos kiállítások, performanszok és koncertek is várják az érdekl?d?ket a 9. Magyar Festészet Napja programsorozat keretében október 11. és 18. között több f?városi, vidéki és határon túli kiállítóhelyen.

A m?vészeti ünnep megbecsülésének jele, hogy idén csatlakozott a programsorozathoz és a hivatalos megnyitó ceremónia helyszíne is lesz a Magyar Nemzeti Galéria. A 14-i központi rendezvény a Doyenek kiállítással, valamint Atlasz Gábor és társulatának el?adásával, táncos „zarándoklatával” várja a látogatókat.

 

A Nemzeti Galériában szervezett megnyitó ad majd teret az életm?díj átadásának is. Ez évben az elismerést az 1916-ban született Breznay József[1] kapja. A tucatnál több hazai és nemzetközi díjjal elismert, 94 éves, ma is aktív fest? már 1937-ben, f?iskolai évei alatt − ahol mesterei Benkhard Ágost, Karlovszky Bertalan és Sz?nyi István voltak − elnyerte a Rotary klub díját. Breznay m?vészetét Az 1940-es évek végéig színgazdag, oldott fest?iség jellemzi. Az 50-es évek elején realista m?veket alkot. 1957-es párizsi útja után változatos technikájú (olaj, akril stb.), expresszív, szimbolikus tartalmú, a szürrealizmushoz közeli, de mindvégig realista m?veket készít. Festményeire a felfokozott fantázia, dekoratív színgazdagság jellemz?.

 

A 70 évnél id?sebb mesterek m?veit felvonultató tárlaton a látogatók a többi között Paróczi Ágnes, Papp Oszkár, Sváby Lajos, Ezüst György, Klimó Károly és Gyémánt László alkotásait tekinthetik meg. A központi eseményt táncel?adás színesíti, melyet Csontváry Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban cím? alkotása ihletett.

 

Október 15-én az Újbuda Galériában a XI. kerületi önkormányzat „Újbuda Képkeretben” cím? pályázatára érkezett alkotások láthatók, míg este a Fonóban a kortárs festészeti kiállítás mellett performansz és koncert várja a látogatókat. 16-án, szombaton a szegedi REÖK-palotában az élesdi m?vésztelep mutatkozik be, míg 17-én, vasárnap a Róth Miksa Emlékházban Színorgia címmel az üvegfest?k tárlata nyílik meg.

 

A Magyar Alkotók Házában csíki és háromszéki fest?k m?veit állítják ki hétf?t?l, míg a Semmelweis Szalonban 18-án nyílik a Kortárs szakrális festészet cím? tárlat. A Róth Miksa Emlékház üvegfestészettel foglalkozó kortárs m?vészek munkáinak ad otthont, a Fonóban pedig kortárs képz?m?vészeti kiállítás mellett performansz, táncház, a Magyarpalatkai Banda és a Poros zenekar koncertje várja a közönséget – sorolta Atlasz Gábor, a Magyar Festészet Napja Alapítvány kuratóriumi tagja a budapesti programokat.

 

A vidéki tárlatokról szólva megemlítette, hogy Gy?rben, a Cziráki Lajos Kiállítótérben Bráda Tibor fest?m?vész, a szolnoki Damjanich Múzeumban Rippl-Rónai József, a Kert Galériában Tenk László fest?m?vész alkotásait tekintheti meg a publikum. A szegedi Reök-palota az Élesdi M?vésztelep alkotóinak ad bemutatkozási lehet?séget.

 

Október 18-án a Scheffer galéria szervezésében a Merítés 2010 kiállítást láthatják az érdekl?d?k, míg a Semmelweis Szalon a szintén hagyományos Kortárs Szakrális Festészet kiállításnak ad helyet.

 

A tavaly zajos sikernek örvend? utcatárlat ez évben október 20-tól, a kulturális f?város címhez is csatlakozva, 30 képre b?vített anyaggal, Pécsett nyitja meg „kapuit”. A nagyméret? pannókat (200 × 300 cm) szabadtéren, a régi város falain helyezik majd el. A kiállított m?vek nem egy stílusirányzatot képviselnek, hanem els?sorban a m?vészek szubjektív érzéseit, indulatait, a kor lenyomatait tükrözik. Minden alkotó arra törekedett, hogy az élet egy-egy pillanatában megtaláljon valami szokatlant, újat. „Az utcatárlat tavalyi, elsöpr? sikere komoly tanulságokkal szolgált − hívja fel a figyelmet Bráda Tibor. Az emberekben van igény a m?alkotásokra, a kortárs festészet produktumaira, de valamiért egy galériába a hétköznapokon nem nagyon mennek be, hogy lássák ezeket. A festészetnek kell minél inkább betüremkedni a mindennapi terekbe, hogy a kapcsolat él?bbé váljon alkotó és befogadó között.”

 

A fentieken túl több tucat helyszín csatlakozik rendezvénnyel, kiállítással az alapítvány szervezésében zajló programokhoz és b?vítik ki a magyar kortárs fest?k ünnepét.

 

 .

Luzsicza Lajos

Napkirályok

1989

 

Több határon túli kiállítóhely is csatlakozik a programsorozathoz: Csíkszeredán például új helyszínen, a régi magtárból átalakított Siló Galériában csíki és magyarországi fest?m?vészek mutatkoznak be, a tárlat október 22-én nyílik. Dunaszerdahelyen a Kortárs Magyar Galériában az alapító Luzsicza Lajos fest?m?vész emlékének adóznak kiállítással.

 

A programsorozat részeként idén Kedvenc képem címmel szavazójáték is indul, kedvenc m?veire a www.festeszetnapja.hu oldalon voksolhat a publikum október 24-ig.

 

A DunapArt M?vészeti Társaság el?ször 2002-ben hirdette meg a magyar festészet napját, amelyet Szent Lukács napján, október 18-án ünnepelnek. Mint kiáltványukban megfogalmazták: “Legyen ez a nap ezentúl a fény, a színek, a formák és ritmusok, az él? festészet ünnepe”.

 

Részletesen a www.festeszetnapja.hu oldalon

 

[1] Breznay József Budapesten született, 1916. szeptember 20-án.

1934-1939: Benkhard Ágost, Karlovszky Bertalan, Sz?nyi István növendékeként végezte el a Magyar Képz?m?vészeti F?iskolát, ahol Sz?nyi tanársegédjeként is dolgozott.

1937: a Rotary Club díja; 1939: Országos Magyar Képz?m?vészeti F?iskola, aranyérem; 1939-1941, 1947: a római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1942: a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonján Nemes Marcell-díj; 1943: a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonján Wolfner Gyula-díj; 1953: Munkácsy-díj; 1958: Csók István-érem; 1962: Grand Prix, Deauville; 1964: Conseil Européen d’ Art et Estethique bronzérme; 1976: Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1978: Carrara degli Marmi I. díja; 1989: Bourbonne les Bains aranyérem. 1957 óta a párizsi Independants Salon tagja. Ausztriában, Svájcban, Olaszországban járt tanulmányúton. Zsennyén, Tokajban és a miskolci m?vésztelepen is dolgozott. F?iskolás korától kiállít.

Az 1940-es évek végéig színgazdag, oldott fest?iség jellemzi tájképeit, idilli jeleneteit. Ebben az id?ben monumentális falkép-pályázatokon is részt vett (ÉDOSZ-Székház, Fiumei úti SZTK-Székház). Az 50-es évek elején realista, a kor ideológiájának megfelel? m?veket alkot. 1957-es párizsi útja után m?vészetében fordulat következik be. Változatos technikájú (olaj, akril stb.), expresszív, szimbolikus tartalmú, a szürrealizmushoz közeli, de mindvégig realista m?veket alkot. Festményeire a felfokozott fantázia, dekoratív színgazdagság, a motívumok kollázs-szer? alkalmazása jellemz?.

Mesterei: Benkhard Ágost, Karlovszky Bertalan és Sz?nyi István volt.

 

 

(MTI)

cseppek.hu

artportal.hu

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva