mottó, (nem mondhatom meg)!
Nekem Anyám lakik a sírban!
szorongatja a kezem
tüskés virágcsokor
tenyerem kiserked
s akinek vére omol
elkapja számtól a leveg?t
lebeg? könnye ködfátyol
megáll egy dobbanásnyit
mint akin múltja átgázol
szorong s hervad a kezemben
szárán szirom kísértetek
hallom mögöttem a temet? nevetett
kísértet vagy a tágas cinteremben
míg testem öledb?l kiszakadt
sírtam ma elhagynak a szavak