Egyik neves hitoktató intézet oktatói pipettával próbálkoztak beadagolni növendékeiknek a hitben való látás szemcseppjeit — a tanítványok azonban cseppet sem voltak elragadtatva a kísérlettől, s tiltakoztak a lélekgyógyító ír ellen.
Ezt követően a dékáni hivatal rendelkezett a teológusok sorba állításával, hogy meglássák, ki hogyan és hol állhat lélekmagasság szerint — viszont ez nem járt szemmel követhető eredménnyel, mint annyi más minden sem —, az egyetemi szintű főiskola körül.
Ezután a jeles professzorok önmaguk méricskélésével próbálkoztak, de ezt is csakhamar fel kellett adniuk — ugyanakkor a kísérlet befejeztével egy közös zárónyilatkozatot fogadtak el, éspedig azt, hogy a lelki buzgóság szárnyakat emel az egek felé. /Soha nem gondoltam volna!/
Bevezető példázataimat még csak nem is sorolnám a legritkább esetek közé!
Egy hitbuzgó csoport meg érdekes módon a lelkek megacélozásán fáradozott, ám nem találtak ehhez hozzáértő kovácsot. Az Úr kovácsműhelyét azonban nem keresték meg…
A Te ötleteid mégis kétségkívül díjazni valók, csak féltelek — nehogy a fejedbe szálljon a dicsőség.
Elnézem most például időmértékes költeményeidet, mely versek időm értékes perceit rabolják el…
Vannak esetek, amikor csúnyán ráfizetsz és ráfázol mindarra, amiben nem kéred ki véleményemet és tanácsaimat.
Életednek viharai azonban hamar elcsitulnak, ha megjelenek — amivel elkezdődhet életednek egy új időszámítása.
Találkozásunkra már nagyon készülsz — s az előjelek is mind-mind biztatóak —, de sohasem mehetek a végeredmény elé, és így válaszút elé állítalak.
Életed rengeteg megpróbáltatása után már nem talállak dacosnak és ellenállónak sem.
Döntöttem s megadom számodra az esélyt, és megígérhetem azt, hogy írásaimban újra megszülethetsz, s a boldogság kapujához is másoltatok majd számodra egy kulcsot.
Újjászületésedről azonban nem én döntök, de látni vélem az erre való heves vágyakozásodat, csak vigyázz — a kulcsra is —, és meg ne lankadj!
Budapest – 2010. okt. 20.
Legutóbbi módosítás: 2010.10.21. @ 11:21 :: Bősze Emil Miklós
