Albert Béla: PORTRÉ
Arcképed alá
Ahogyan kiszorítasz a világból egy fejnyi világot;
Néhány vonal, semmi több, mégis ott a tekintet,
Amit nem kerülhet ki az sem, aki szeret, más meg nincsen;
Ha belegondolsz – magát látja beléd férfi és n?, szép és szörny
Tebeléd véli magát, aki csak ember lenne, s magából néz;
Mert portré nincs, ha emberarcunknak híja van, s nem
Tükröz?dik a másikon a látva láttatás.
Legutóbbi módosítás: 2010.10.24. @ 20:00 :: Petz György