Markovics Radmila : Csalfa remény

2010.10.28. Markovics Radmila Vers 19
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
*

 

Ökörnyál lengedezett

a kapumon,

mellette

hálóból szőtte börtönét –

egy pók őrizte,

foglyaként a légy már

sorsát beteljesítette.

Finom mozdulattal,

az ökörnyálat

a karomra helyeztem,

együtt szálltunk

reménykedve:

elriad a Tél,

ha

meglát minket,

de

egy hideg fuvallat

ökörnyálam,

reményestűl vitte.

Legutóbbi módosítás: 2010.10.28. @ 20:09 :: Markovics Radmila
Szerző Markovics Radmila 66 Írás
MarkoviÇ Radmila, Kishegyes Belgrádban születtem, (ajaj) 1940. nov. 04-én. Vegyes házasságból származom. Apám Jovan, MarkoviÇ, anyám Süli Verona volt. Tanár voltam, nyugdíjas vagyok. Nagymama szervíz dolgozik hét közben az unokáknak. Szakkönyveket fordítottam magyar nyelvről szerbre, könyvem jelent meg Rövid történetek az életemből címmel. Szegeden doktoráltam magyar nyelvből, ÃÅjvidéken szereztem meg előzőleg a Bölcsészeti Kar Magyar Tanszékén a magyar nyelv és irodalom, valamint a szerb nyelv és irodalom tanári diplomáját.