Szendrői Csaba : Imigyen

Nyomtatás

A hajnal megkarcolt bakelitjén

hányás és az orgazmus között verg?döm:

– f?nök!

Fizetnék egyszersmind mindenért.

A lábam alatt dermedt f?szálak törnek,

és a burák körül a fojtogató szivárvány –

én: egy hasznosnak vélt élet megálmodója,

s most ‘köhög?dik’ fel tüd?mb?l a kátrány –

akarom mondani a szívemb?l

ered – és pont összefesti a mindent,

ahogy egyetlen kilégzésben

összegy?jtött ballasztom fújja:

felh?nek jó lesz,

ha fellöknek újra.