érzéki, akár egy kiterített nő ,
aki ott esik össze előtted,
és te nem tudod, mit tegyél vele,
mert életedben ilyen még soha;
akár az a nyári lepke az úton,
mi előtted hullt el a nyárvégbe,
hitted színes levélnek, ősz-üzenet,
s már nem száll tova; sose
mozdul, mintha levél – nem él;
az a nő ott, előtted a földön, színes
ruhája mit őriz, túl szoros; mi tégy?
hívod a mentőt, jönnek, vizsgálják,
s fölpattan a nő, már baja sincsen –
futnak utána, szídják – felelőtlen!:
irata mér’ nincs betegségével,
még megrémít mást is epilepsziája…
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:08 :: Petz György