Nem láthatom többé
azt a kicsi házat,
hol gyermeki
emlékek tanyáznak
vérbarack fáimnak
már gyökerük sincsen,
lilaakácunkból
alkonyt gyúrt az Isten.
Nem nyílik muskátli
kicsiny ablakunkban,
piros futórózsa
eltűnt a romokban.
Öreg birsalmafa
pillangó virágok
ti engem már többé
vissza sosem vártok.
Eperfák, bokrok
üde vizű kis kút
nem találom sehol
melyik is az az út,
ami hozzátok még
elvezetne újra
csak az álmaimban
utazok a múltba.
Égszín szemű asszony
krumplis pogácsája
ízét, messze vitte
fel a mennyországba.
