Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:00 :: Vogl AnikóKedves Eszterke!
E versezet Neked rendeltetett
eszperente nyelvezetben,
mellyel megleplek e nevezetes
deres decemberben.
Tebenned nyert helyet
rengeteg szeretet,
mellyel nem egy elejed
rendelkezett.
Remegve leste egy-egy
kedves ember,
gyenge, esetlen leszel-e.
De nem! (S ez szerencse.)
Egyszer – felcseperedve – Eszterke
Eszter leszel,
s benned lelhet helyet lelked,
remek jellem, kellem, szellem,
s szeretet.
Eszedben legyen eme nevezetes
december este, melyen Eszterke
szerelem gyermeke lett.
Eltelhetnek percek ezrek …
Tetszenek emberes emberek?
(Nem szent egy sem …)
S gyermekek kellenek? Remek!
Egy kedves eszme lenne,
melyre szemed vessed:
nevess, s ne verekedj!
Mert nevetve
egyszerre lehetsz
szellemes, kellemes.
De ne nevess, s ne vess meg
szemre helytelen fejeket!
Lehetnek remek lelkek.
S egyszerre deres fejed,
gyenge szemed,
S mennek el emberek
egyre-egyre?
Ne keseredj el!
Ne feledd:
szeretnek s szeretsz –
ez lelked ereje.
(E versezetet szeretettel szerzette:
egy emberke.)
2004. december
