II. felvonás
1. jelenet
A MÁR NEM FIATAL ÚR Elnézést. Meg tudná nekem mondani, merre van a T. út? (Nem kap választ, így megfordul.)
A MÉG NEM ID?S ÚR (maga elé nézve) Én is az Utat keresem. De sehol nem találom. (?is megfordul.) „Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétl? erd?be jutottam,
mivel az igaz utat nem lelém.”
Dante. Hm. ?aztán volt valaki. (Körbenéz és utána mondja) Isteni színjáték. (Suttogva) A sártenger iszapja lehúz.
A MÁR NEM FIATAL ÚR Melyiket? (Ismét a közönségnek háttal áll.)
A MÉG NEM ID?S ÚR (Együtt fordulnak vissza.) Mindegyiket. Egyiket sem találom. Például tudja maga, merre van az Igazság útja?
A MÁR NEM FIATAL ÚR Hát persze, fiam. Csakis Isten házában. ?maga az Igazság. Csak a mennyek országában létezik igazságszolgáltatás.
A MÉG NEM ID?S ÚR (a semmibe bámulva) Úgy mondta, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb és legegyértelm?bb válasza. Holott egyáltalán nem biztos, hogy pont Isten lesz az, aki…
A MÁR NEM FIATAL ÚR Nevezze, aminek akarja, ez hit kérdése, és ön engem kérdezett.
A MÉG NEM ID?S ÚR Igaz. És a boldogság? Merre lehet?
A MÁR NEM FIATAL ÚR Túl a felh?kön, az ég kékjén, a csillagok között.
A MÉG NEM ID?S ÚR (a másikra sandítva) Szóval ugyanott. És merre kell mennem, hogy a Békesség ösvényére bukkanjak?
A MÁR NEM FIATAL ÚR Felfelé. Az Úr földjén majd rátalálsz. (Felé fordulva) De mondd, miért keresed ilyen hévvel?
A MÉG NEM ID?S ÚR Mert már itt az ideje, hogy megtudjam végre. (Az égre néz és elmosolyodik.) Hát a szeretet, a tiszta szeretet? Az is ott fönn van?
(A Már Nem Fiatal Úr bólint.)
A MÉG NEM ID?S ÚR Akkor minden bizonnyal a Végtelen Id? kerekei is ott zakatolnak.
A MÁR NEM FIATAL ÚR Látom, már érted. Minden és Mindenki egy helyr?l származik, és egy helyre megy, ahol vége lesz a szenvedésnek, ahol nincs anyag, csak szellem.
(Szembenéznek. Egy fénysugár csillan meg mindkett?jük szembogarán. A Még Nem Id?s Úr hangosan nevetni kezd. )
A MÉG NEM ID?S ÚR (Egyszer, pajkosan hátba verve) Ugyan már, maga mást sem tud hajtogatni, mint hogy Isten, Isten. Mintha más út nem is létezne, ami nem hozzá vezet. Maga túlságosan is hisz a láthatatlanban. Mellesleg kezd kissé ideologikussá válni a párbeszédünk.
A MÁR NEM FIATAL ÚR Mennyivel jobb a látható? (Távolságtartóan ismét magázva) Magával ellentétben én vállalom. Mellesleg semmi életrevaló nincs körülöttünk, így marad az ideológiai eszmefuttatás.
A MÉG NEM ID?S ÚR Mib?l gondolja, hogy én nem?
A MÁR NEM FIATAL ÚR (barátságosan visszategezve) Lerí rólad, hogy nem találod a helyed. A hit azért van, hogy belekapaszkodjék az ember, mert így könnyebb elviselni a világot.
A MÉG NEM ID?S ÚR (Leülve elhelyezkedik) A világot maga és én meg a többi emberi fajta tette azzá, amivé lett. Kultúra nélküliség. Izoláció. Új vírusok. Devalváció. Kár keseregni.
A MÁR NEM FIATAL ÚR (A másik felé nézve, mintha az még mindig ugyanott állna) Neked talán kesergésnek t?nik. Valójában ez egyfajta remény.
A MÉG NEM ID?S ÚR (vitatkozva) Több mint a remény.
A MÁR NEM FIATAL ÚR De nem biztos tudat.
A MÉG NEM ID?S ÚR (lehorgasztott fejjel) Én se nem hiszek, se nem remélek. Minden nap hoz valami újat. Hagytam magam sodorni az árral. Eddig mindig volt valahogy.
A MÁR NEM FIATAL ÚR (Letekintve rá) Talán beteg vagy, hogy most, mint mondtad, hirtelenjében ilyesmiken töprengsz?
A MÉG NEM ID?S ÚR Nem, de valami hiányzik. (Harciasan felkapva fejét) És nem a hit, mint ahogyan azt maga gondolja.
A MÁR NEM FIATAL ÚR Nézd, nekem mindegy, hogy elveted-e a vallási dogmákat vagy saját magad kreálsz valamit, amire támaszkodhatsz. Mindenesetre a te hited az, hogy nincs hited.
A MÉG NEM ID?S ÚR (Feláll, leporolja a nadrágját. Halkan, dühét visszafojtva, gúnyosan.) Persze, csakhogy az orvos, amikor gyógyszert ír fel, nem azt mondja, hogy a hited meggyógyíthat, csak a szívedet és szellemedet kell kitágítanod. Vagy az a kuruzsló, amelyik gyógyfüvekkel gyógyít, vagy a bíró a tárgyaláson, vagy az anyám, amikor azt kéri, bízzak meg benne, nyugodtan tárjam fel az érzéseimet, ? majd segít, aztán a következ? percben azon kapom magam, hogy magamra maradtam, mert az egész világ elárult. A támasz nem lehet egy küls? karó, az nem olyan biztonságos, mintha magamban keresnék egy biztos pontot.
A MÁR NEM FIATAL ÚR A keser?ség szól bel?led és az önsajnálat. Látod, ha például abban hinnél, hogy mindennek van egy jobb oldala, amit figyelembe kellene venned, könnyebben boldogulnál.
A MÉG NEM ID?S ÚR Pozitív gondolkodás? Olyan sokan gondolkodtak a világ megváltásának illúziójáról optimistán, hogy tessék (maga mögé mutat) radioaktív rádió, apokalipszis nyomai. Az igazság, a boldogság, a békesség és a tiszta szeretet,no meg a végtelen id? hiányzik nekem. Belefáradtam az életbe. Nem lenni nem jó, de nem jobb lenni sem.
A MÁR NEM FIATAL ÚR (belenéz a szemébe, majd elfordítja a fejét.) Hát bizony, még várnod kell a teljes megnyugvásra. (Bólogat.)
A MÉG NEM ID?S ÚR Tudja mit, tegyük fel, hogy van valamiféle égi hatalom, maradjunk ennél az elnevezésnél. Jut eszembe, ráér?
A MÁR NEM FIATAL ÚR Hogyne. Te csak tedd fel, én majd megpróbálom elképzelni. (Leül kissé odébb.)
A MÉG NEM ID?S ÚR (Átugrik egy tócsát) Ha mondjuk ez most így van, akkor nekem teljesen fölösleges ezzel a kérdéssel foglalkoznom, hiszen innen nincs menekvés. Nem mondhatom azt, hogy, bocs, de elegem lett, meguntam az élet játékát és most ki akarok szállni. Nem tehetem, azaz egyetlen módom van rá, ha meghalok.
A MÁR NEM FIATAL ÚR (megrázkódik.) Ilyet még viccb?l se mondj, gyermekem. Majd ha eljön az ideje, kiderül, szerepel-e az élet könyvében a neved.
A MÉG NEM ID?S ÚR (rezzenéstelenül folytatva) Tehát miért ne használjuk ki, szipolyozzuk ki teljesen a földi kincseket? Carpe Diem! S?t n?k, bujaság, eszem-iszom, torkosság, lopjunk, csaljunk, élvezzük a hét f?b?nnek nevezett élvezetek mámorát! Legyünk gazdagabbak megannyi tapasztalattal, hiszen szabadok vagyunk, azt teszünk, amit akarunk! Dobjuk el a lelkiismeret szögesdrótját, mely a húsunkba csimpaszkodik és sanyargat, mert mindig valamir?l le kell mondanunk! (felhevülten rikoltva) Kezd?djön hát egy új élet! Majd én megkeresem a nagy bet?s boldogságot egy gyönyör? n? keblei között, majd megtalálom a végtelen id?t egy hegy tetején elterülve, majd…
A MÁR NEM FIATAL ÚR Elég, ne is folytasd ezt az ostobaságot. (megvet?en) Ha így élsz, biztosan a pokolba jutsz.
A MÉG NEM ID?S ÚR Nocsak, már pokol is létezik? És annak ki az ura? (gúnyosan nevetve) Lucifer?
A MÁR NEM FIATAL ÚR (botjával felfelé bökve) ?.
A MÉG NEM ID?S ÚR Á, szóval istenke válogat, aki nem tetszik neki, azt ledobja a kénköves t?zbe. Hát miféle igazság az, miféle szeretet, miféle…
A MÁR NEM FIATAL ÚR (félbeszakítva) Az embernek tanulnia kell a hibáiból. Kár lenne az egész életedet haszontalanságokra pazarolnod a biztos vereség tudatában. Mert hogy ezért nem kerülsz a mennyek utcájába, az biztos.
A MÉG NEM ID?S ÚR Rendben. Nézzük meg a másik oldalt. (komoran, miközben ? is helyet foglal törökülésben. Nyugodtabb a hangja) Nincs már miért itt maradnom, soha nem lehetek már igazán elégedett. (Suttogva, térdeit átkulcsolva) A sártenger iszapja lehúz.
A MÁR NEM FIATAL ÚR (aggodalmasan) Nagyon nagy lehet a baj veled, ha ilyesmiken töröd a fejed.
A MÉG NEM ID?S ÚR Lehetséges. Úgy látom, nincs más lehet?ségem, hogy végre szívb?l elmosolyogjam magam, öngyilkosnak kell lennem. Azonnali halál, és máris a túlsó oldalon vagyok, (vigyorogva) elhunyt rokonaim körében, gyümölcsfákkal körülvéve, meztelenül…
A MÁR NEM FIATAL ÚR Már megint össze-vissza beszélsz. Azt hiszed, Isten majd repesni fog az örömt?l, hogy meglátogattad ?t, mert olyan nagyon kíváncsi voltál vagy, mert elkeseredett? Nem veszed észre, hogy te mindenképpen csak egy menekülési módot keresel? Vállald már végre önmagad! ?nem fogja hagyni, hogy élvezhesd a kígyó ölelését és az alma ízét, el fog küldeni…
A MÉG NEM ID?S ÚR Hogy lehet ennyire biztos benne? Járt már ott? (csüggedten) Tudom, most megint a pokol következik, úgy látszik, mindenképpen oda jutok.
A MÁR NEM FIATAL ÚR (bátorítóan) Nem, ha felveszed a harcot a negatív er?kkel itt és most.
A MÉG NEM ID?S ÚR (felhorkanva) Micsoda szent beszéd! Falak. Mindenhol csak akadályok, nehézségek. Er?szak, keser?ség és azoknak az utaknak az ellentétei, amelyeket én kutatok. (Szájbarágósan) Ember! A realitás talaján élünk!
A MÁR NEM FIATAL ÚR De amit taposunk, már nem talaj, amit beszívunk, már nem leveg?, a realitás már illúzió. Én nem hiszek ebben (dobbant és felcsapódik a sár) a helyben. Így van ez. Nem meglep?. Mindannyian ugyanazon a folyón, ugyanabban a csónakban, ugyanazzal az evez?vel lapátoljuk magunkat el?re és még el?rébb.
A MÉG NEM ID?S ÚR Én a vízesésnél kieshettem a csónakból és elsodródhattam messzire.
A MÁR NEM FIATAL ÚR Az nem feltétlenül baj. Megedz?dhetsz, bátorságot gy?jthetsz és építhetsz magadnak új csónakot.
A MÉG NEM ID?S ÚR (mormogva) Mib?l? Csak a semmi maradt. (Hangosan) Vagyis leszállva err?l a képi síkról, vágjak neki egyedül a világnak.
A MÁR NEM FIATAL ÚR És tégy jót!
A MÉG NEM ID?S ÚR Lehetetlent kér t?lem.
A MÁR NEM FIATAL ÚR Próbáljuk ki. Ha két hét múlva ugyanitt, ugyanekkor nem leszel elégedettebb, nem fogod magad boldognak vallani, akkor igazán kár er?ltetni.
A MÉG NEM ID?S ÚR De hát mit ért az alatt, hogy tegyek jót?
A MÁR NEM FIATAL ÚR Tudni fogod. A víz majd elsodor oda, akiknek szükségük lehet rád. (Feláll.)
A MÉG NEM ID?S ÚR (feláll, kezét nyújtja búcsúzóul). Két hét múlva (Suttogva) A sártenger iszapja… csak két hét és új ember születhet?
Rodin Gondolkodójának pózában ül egy n?i alak a jobb oldalon. Elkezdi mondani a szöveget, a második szó után a színpad forogni kezd vele egészen a mondandója végéig. Izmos test?, arca kivehetetlen, sötét burkolja, csak itt-ott csillan meg rajta néha egy-egy fénynyaláb.
SZOBOR Mindig is szerettem volna kiszállni innét. Ebb?l. Születésem óta készülök a halálomra. Menekülni. Átlépni. Túllépni. Menekülni? Megváltani a Mátrixot. Hiszek egy Istenben. Hiszek egy Buddhában. Hiszek egy Magasabb Intelligenciában. Hiszek a Szeretetben. Hiszek a Hitben. Hiszek a Lélekben. Hiszek a Szellemben. Hiszek a Képzelet teremt? erejében. Hiszek a Szememnek. Hiszek a Fülemnek. Hiszek a Zónában. Hiszek az Ã?°rben. Hiszek a Tartalomban. Hiszek a Mélységben. Hiszek a Nem-létben. Hiszek a Csillagokban. Hiszek a Zenében. Hiszek a Tudatban. Nem hiszek az Emberiségben. Nem hiszek a Szavaknak. Transzcendens vagyok. Éter vagyok. Alfa vagyok. Zéró vagyok. Vízönt? vagyok. Fizikailag 19 éves vagyok. Üresség vagyok. Lelkileg vén vagyok. Asztráltest vagyok. Sötétség vagyok. Testetlen vagyok. Isten vagyok. Súgva: ?rült vagyok.
Menni, szárnyalni a széllel. Ismerni a Titkot. Itt hagyni az anyagot. Teljességre törekedni. Eggyé olvadni. Levetni a ruháim. Letépni az arcaim. Nem mutatni ki semmit, csak érezni érzéketlenül.
Higgadt vagyok, nyugodt vagyok. Utálok mosolyogni, kivéve, ha egy id?s arcba tekintek. Olyan jó feléjük melegséget sugározni, ilyenkor parázslok, de égni már nem tudok, mert nem akarok. A nihil gyönyöre áztat, hóesésben fürdik testetlen madár lelkem. Hallod a semmit? Hogy zümmög? Éjsötét színképek, dobpergés, kábítószer hatása alatt vagy, ha itt élsz. Te vagy a drog és te vagy az ellenszer. Tudnod kell, ki kopog, ha szembesülsz egy idegennel.
Csak te vagy és a mindenség. Csak én vagyok és az egy. Csak mi vagyunk egyek, mert mi kitesszük a végtelent.
Hullám, egyenes… a körforgás megbénít.
A kiindulási pontnál megáll a színpad. A szobor elt?nik.
