Szuhanics Albert : Faiskola

 

Megnyílott a faiskola,
facsemetéket nevel,
fából van az iskolapad
mily otthonos e hely.


Faszállítók hoztak ide
néhány öreg fatanárt,
faragatlan nebulóknak
az oktatás sosem árt.


Faprofesszor megtanítja,
faprocesszor nincsen
ami mese, nem valóság,
nem hihet? minden.


Fából nem lesz vaskarika,
bármennyire edzett,
nem nyerhet meg faparipa
lóversenyt vagy tesztet.


Fatálisat tévedhet fa,
fatállá is válhat
ha faragják, s nem állhat be
ólom katonának.


A fajankó még sincs fából,
a fakabát rend?r,
nehéz mindezt megtanulni
fafej?nek egyb?l.

 

Legyen büszke minden fácska
hasznos az anyaga,
a bölcs?t?l koporsóig
igen fontos a fa.


A fakanál mindennapos,
fából van az ágy is,
van repül?, mi fapados
s ki falábon jár itt.


Fás lehet a karalábé
fapofát is vághatsz,
kaphatsz egy fát indexedbe,
s mehetsz fabulának.


Pallérozódnak a kis fák,
talán pallók lesznek,
vagy valahol padlódeszkák,
gerendák lehetnek.


Fán terem a fantázia?
ez is lecke nálunk,
fapapucsban hogy jár csárdást
falábú tanárunk?


A fakopáncs fagottozik,
a pondrónak tényleg?
S megtanulják, hogy ordít
a fába szorult féreg?


Fanatikus fa is lehet,
s a fa fára mászhat?
Véletlenül faszeszt ittam,
hát befogom a számat…!

 

Legutóbbi módosítás: 2011.04.10. @ 13:43 :: Szuhanics Albert
Szerző Szuhanics Albert 34 Írás
Szeretem az irodalmat, költészetet, sokat olvasok, s magam is írtam számos verset. rülök, hogy van online-média, mert létrejön általa egy olyan irodalombarát kör, mely talán másképp nem is lehetne. Kanadában és az USA-ban is jelent meg két verseskötetem egyelőre. # Elhunyt 2021. január 19-én. Nyugodjon békében!