Azt hiszem, pályát tévesztettem. Jégszobrász leszek. Leolvasztottuk itthon a fagyasztót. Túl sok a jég.
Az jó, nem? Jeget beszerezni amúgy drága lenne, a mi hűtőnk meg kitermeli. A kezem meg bírja a hideget. Csak még azt nem tudom, hogy a kiskéssel, vagy a nagy baltával csákányozzam. Meg azt sem, hogy a fazékba, vagy a lavórba tegyem. A többi sima ügy, nem?
Egy szobor könnyen megvan. Csak csitt-csatt és kész. Mondjuk, megcsinálom a régi császárok, politikusok, királyok fejeit. A maiakkal fogom kezdeni. Aztán már nekem senki nem mondhatja, hogy nem foglalkoztam a művészettel! Elvégre kortárs lesz, mert politikussal kezdem és hát az anyag, a jég meg viszonyulni fog a tartalomhoz. Érted?! Politikust jégből, szó szerint fagyos tekintettel és szépen lassan elolvadót, ahogyan a választások közelednek. Tuti siker. Kár, hogy kis lakásban élünk, a sok jég nem fér el sehol. Lehet, hogy mégis csak hagyom a fagyasztóban. … mert csindadratta sejhaj… Hagyjuk! Oldódjunk…
Legutóbbi módosítás: 2011.05.03. @ 10:34 :: Mocsár Zsófia Alexandra