Mirtse Zsuzsához
Arcod hajsátorát halandó csodálja –
Rőt erőt ki festett gyapjas koronádba,
Fürtöket mért füröszt rozsdaszín árnyalat,
Mily Isten szőhet ily vénuszi szálakat?
Két szemed vezúvi, nyílt tüzű idokráz,
E fénnyel Athéné Sapphókat glóriáz,
Szerelem – mennyei – hasson át költeményt,
Lüktető morák új kincse hulljon eléd.
Hangod mint harang búg, csípőd, ha ringatod,
Máskor haragja sújt s villám a fogsorod,
Űzve és kívánva pokolra latrokat.
Ajkaid íve, mondd, mily titkot tartogat,
Ki méltó, hogy lelkét kőbe vésd, balzsamozd
Strófákba faragva – őrizvén Alkaioszt?
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:55 :: Pásztor Attila - Atyla
