Lábnyomodtól távol ébresztett a nap,
ablakom kitárva új út felé nézek,
nőnek, zsúfolódnak, zsugorodnak képek,
mi tegnap volt – éjjel holnappá szalad.
Maradj még egy percig, várd a nyár hevét,
óvatosan lépünk a felkarcolt jégre,
korcsolyámmal szívet rajzolok középre,
s beletetoválom mindkettőnk nevét.
Legutóbbi módosítás: 2011.06.27. @ 17:09 :: Péter Erika