Tiszai P Imre : Múzsák alulnézetben

*

 

csont, bőr, fonnyadó hús a sarokba dobva,

porlepte aszott zsírcsomók a mellek,

combok görbülnek a deformálódott csontokhoz,

nyitott száj némi zöld penésszel.

hiányos fogak /a többi örökre pohárban/,

még a lángokban mozdul a test,

s pukkan a has a rothadó gázoktól,

édeskés émelyítőn gyomorkavaró szag,

ellobbanó proszektúra cetli,

volt nincs,

cipős dobozban a pár marék hamu

 

és

 

versekben a múlt,

a megismerések izgalma,

az átizzadt éjszakák mámora,

az ölelések élvezete,

a pofonok fájdalma,

a válások kínja,

a hazugságok nyomora,

az igazságok semmit-érése,

ez az egész rohadt világ,

 

ennyi volt csak

Legutóbbi módosítás: 2011.07.25. @ 21:35 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén