Havas Éva : Emlékcserepek

 

 

Medvecukor, télfagyi:
olyan, mi csak rég volt,
málnaíz? nyalókára
mosolygott az égbolt.
Piros lufi, szájjal fújva,
nem flancoltunk gázzal
– az megmaradt a Ligetnek
t?n? varázsával…

Vadvirág a domboldalban,
nagy csokorba szedve:
vadtátika, piros pipacs,
szarkalábbal szegve.
Ugróiskola a porban,
bottal húzott rácsok,
messzetünt már a gyerekkor,
elfogytak az álmok…

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.07.27. @ 09:57 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))