Bárhova nézek, itt vagy egyre,
itt hintázol szempilláimon,
ha fázom, s összekuporgok remegve,
meleg karodat érzem vállamon.
Belesuttoglak a telefonba,
az éji égre arcod pislogom,
ideálmodlak tárt karomba,
leped?mre b?röd simítom.
A reggel elhozza bársony-hangod,
nézel rám szép szerelmesen,
olvadok t?led, ahogyan kérded:
“kérsz kávét, Kedvesem?”
Legutóbbi módosítás: 2011.07.31. @ 14:21 :: Havas Éva