(Sans Souci)
Gyermekkacagástól
túlterhelt a part,
mindenféle nyelven
visszhangzik:
Mama!
A tenger elvakít,
ám a szó felkavar,
bensőmből felsikolt
ezernyi néma jaj,
s mint felhők árnyéka
a szemközti hegyen,
egyre feketébbre
válik közérzetem,
s kérdem: Ez a jólét,
mi nyakunkba szakadt?
Nem rejtőzhetek el
gondolataimtól;
mert minden
lármán átüt
hajdani szavad.
( Montenegró, Tivat. 2011-07-29.)
Legutóbbi módosítás: 2011.08.02. @ 10:22 :: Péter Erika