Barátomnak …
Nem tudtad és mégis jöttél, hogy
Testem kórját simítsd el kezeddel,
Szavaiddal varázsolva értetted meg
Velem a szeretet szent kötelékét,
Mely összeköt veled.
Veled, kinek kínjai épp oly mélyen,
Kötnek téged ég és föld közé, utad
Járva, keresni önmagad, mint a fiút,
Ki Atyját hívja igazolni léte értelmét:
Hogy tudja miért van.
Köszönöm, hogy letetted oltáromra
A könnyeid csendjét, elhaló szavad.
Ölembe tetted a barátságunk örök
Szentségét, az összetartozás örömét
Barátom, hála Neked.
Ha tán nem lehetek ott majd Veled,
Kérem majd az Istenemet, hogy adja
Meg Neked a bejárt Utad értelmét.
S tudom jól, elmeséled majd ott fent
A Kagyló-keresés értékét.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:12 :: dr Kocsi Katalin
