Kikandikál a hegy mögül, de újra visszaszenderül –
Hiába várom oly nagyon, nem éri még az ablakom!
Sötét szobámban – álmosan – reményem árnya átsuhan –
Kinézek ekkor, és a fény – arany kezével int felém…
Legutóbbi módosítás: 2011.08.17. @ 17:47 :: Czirják Jolán